Ha már a virtuális oktatási környezetekről írok, akkor álljon itt egy idézett szöveg, amit stílusosan google segítségével kerestem meg és a Wikipédián bukkantam rá, a link címében pedig szerepelt az ELTE kulcsszó. Eme idézet szépen definiálja a cikk címét:
„A virtuális tanulási környezet (VTK) az oktatást és tanulást támogató szoftverek rendszere, általában internetes hozzáféréssel. A VTK terjedhet néhány szoftver kiegészítő használatától a teljességben online bázisú tanfolyamokig, ahol az oktatás, a tanítás, a tanulás, a kommunikáció és az értékelés mind virtuális. A VTK alternatív elnevezései: e-learning, menedzselt tanulási környezet, online tanulás, tanulási platform.”
Miután gyorsan átfutottam a cikket, alul megtaláltam a szerkesztés linket és azon töprengtem, vajon ki az, aki már beletúrt ebbe a cikkbe, hiszen a Wikipédiát bárki szerkesztheti. Ez alapján mennyi a valóságtartalma egy ilyen cikknek?
Mennyi a valóságtartalma az előadásnak, amely virtuális környezetben, virtuális tanárral, egy avatarral zajlik? Honnan tudhatom, hogy az avatar mögött tényleg az az ember ül, akit én várok, vagy esetleg egy hacker, aki ellopta az adott oktató személyazonosságát. Ezekben a virtuális környezetekben bárki szervezhet előadásokat, nemcsak tanárok, mindenki oktat mindenkit, ergo a kollektív tudat felé konvergálunk.
Ezek a gondolatok merültek fel bennem a cikk végére. Összegezve: erősen kételkedni kezdtem ennek a rendszernek a sikerességében. Majd tovább kutakodva megtaláltam az ELTE PPK virtuális campusát a Second Life nevű számítógépes játékban:
Aztán egyre több találat született más egyetemek campusára, sőt még a NASA-nak is van tanösvénye a Second Lifeban. Ezek után fölmerült bennem, hogy a fentebb tett kijelentésem -miszerint nem lehet sikeres ez a rendszer -hibás, hisz rengeteg ember használja. Ami persze önmagában nem elég indok, de elkezdem más felől megközelíteni a dolgot. A tanulók és diákok részéről. Ők szeretnek játszani, szórakozni, és bizony nagyon sok diák „lóg” a neten és ott éli ki a közösségi életet. Sokan játszanak MMORPG játékokkal, mint például a WOW a Lineage stb, ahol bizony sok mindent meg kell tanulniuk a játékosoknak, hogy elérjék céljaikat, ez rengeteg időt vesz igénybe, mégis megtanulják és végigcsinálják. Miért ne lehetne az oktatás is ilyen környezetben, ahol talán a diákok is szívesebben beülnek az órára?
Egyes tudósok szerint mindannyian virtuális világban élünk, csak még nem tudunk róla, vagy nem vagyunk képesek felfogni. Valahogy úgy, ahogyan a Truman show című filmben láthatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése